Pajzsmirigy

A pajzsmirigy a pajzsporc előtt, annak két oldalán, a nyakon helyezkedik el.

 

A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon termelése, mely a szervezet anyagcseréjének szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a mitokondriumok működését, tehát növelik az energiatermelést és az oxigénfogyasztást. Egyes fehérjék szintézisét serkentik a sejtekben. Nélkülözhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszeréhez. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége.  A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH szint kóros volta hamar jelzi.

 

Pajzsmirigy alulműködés /hypothyreosis/ tünetei:

 

• álmosság, gyengeség, fáradékonyság
• székrekedés
• indokolatlan hízás
• depresszió
• hidegintolerancia
• menstruációs zavarok
• székrekedés
• vizenyősödés
• alacsony pulzusszám
• magas koleszterin érték
• száraz, hideg bőr
• rekedtség
• töredező haj
• csökkent nemi vágy

 

A pajzsmirigy túlműködés /hyperthyreosis/ tünetei:

 

• szapora szívdobogás
• izgatottság – ingerlékenység – álmatlanság
• melegintolerancia – fokozott izzadás
• hasmenés
• jó étvágy melletti fogyás
• kézremegés
• menstruációs zavarok
• hajhullás
• meleg, nedves bőr

 

Strúma – golyva

 

Strúmának vagy golyvának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását, mely lehet diffúz vagy göbös.

Diffúz strúma leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat Basedow-kór ill. egyéb gyulladás.  Járhat túlműködéssel, alulműködéssel, ill. leggyakrabban nincs hormonális eltérés.

A göbösödés nagyon gyakori eltérés, mely előfordulása az ultrahang vizsgálatok elterjedésének, elérhetőségének és pontosságának köszönhetően növekszik, gyakran indokolatlan riadalmat keltve a betegekben. Jódhiányos területeken jóval gyakoribb, előfordulása egyes populációkban elérheti a 12 %-ot.  Lehet szoliter vagy többszörös. A göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, de túlműködést produkálhat, amely kezelést igényel.  Kis részük (kb. 5%) csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul, de kizárása mindenképpen fontos, hiszen időben megkezdett megfelelő ellátással nagyarányú teljes gyógyulás érhető el. A pajzsmirigy daganat kezelése műtét, valamint kiegészítő radiojód és gyógyszeres terápia.

 

Pajzsmirigy leggyakoribb gyulladásos betegségei:

 

Leggyakoribbak a pajzsmirigy autoimmun gyulladásai, melyek járhatnak túlműködéssel vagy alulműködéssel. (pl. Basedow-kór, Hashimoto thyreoiditis) Ezek az autoimmun kórképek gyakoribbak nőkben, mint férfiakban. A betegségek gyakran családi halmozódást mutatnak, illetve egyéb autoimmun betegséggel társulhatnak (pl. 1-es típusú cukorbetegség, vitiligo, reumatoid arthritis, vészes vérszegénység, Addison-kór).

A pajzsmirigy subacut/félheveny gyulladásai sokszor tünetmentesek, csak laboreltérések során derülnek ki, emiatt egy részüket „silent” azaz néma gyulladásnak is nevezik.  Bizonyos esetekben viszont nyaki fájdalommal, duzzanattal járhatnak, a tüneteket gyakran felső légúti hurut előzi meg. A szülést követő/postpartum/ pajzsmirigygyulladás szülés után egy éven belül jelentkezik, túl- és alulműködéssel járhat. Ezen gyulladások egy része spontán gyógyul, de krónikus formába is átalakulhat, mely következménye a tartós pajzsmirigy alulműködés lehet.

Terhesség és pajzsmirigy:

A pajzsmirigy működés zavarai rontják a teherbeesés esélyeit, magzati és anyai egészségkárosodást okozhatnak, emiatt meddőség esetén a pajzsmirigyfunkció vizsgálata elengedhetetlen valamint ismert pajzsmirigybetegek terhesség tervezése fokozott ellenőrzést és szükség esetén terápiamódosítást igényelhet.

 

Diagnosztika

 

Pajzsmirigy tünetek jelentkezésekor legáltalánosabb és legegyszerűbb diagnosztikus módszer a pajzsmirigy működésének megítélésére a vérvétel. A vérből könnyen megállapítható a vérben lévő hormonok mennyisége, erre különböző labor paramétereket alkalmaznak. Ezen felül létezik még számos vizsgálati módszer is a minél pontosabb diagnózis felállítást segítendő.

 

• Laborparaméterek: TSH, T3, T4, pajzsmirigy ellenes antitestek
• pajzsmirigy ultrahang vizsgálat
• Pajzsmirigy szcintigráfia
• Pajzsmirigy aspirációs citológia /mintavétel/